Galéria

2.jpg 3.jpg 5.jpg 6.jpg 7.jpg 8.jpg 9.jpg alfold.jpg alfold2.jpg disco.jpg fh.jpg gyerek.png gyerek2.jpg herb.jpg kt.jpg lo.jpg ovi.jpg retro.jpg virag.jpg

Megtekintések száma:

Ma: 4

Tegnap: 39

A héten: 4

A hónapban: 1337

Összesen: 54719

Atka

 

Az Atka a folyószabályozás során a mentett oldalra került patkó alakú holtág a Tisza algyői szakaszán. Kiterjedése 107 hektár, hossza közel 8 km, átlagmélysége 5 méter körülire tehető, ám természetesen vannak ennél sekélyebb és mélyebb szakaszok is. A holtág két ágra oszlik. A főág mintegy 7 km-es szakasza horgászható. Ennek északi végében található az úgynevezett védett, kíméleti terület. A másik ág az úgynevezett Kis-Tisza, amely egy gátakkal és zsilippel zárt, sekély vizű terület. A két ág szigetet fog közre. Atka és környéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, ezért a természetvédelmi hatóság tiltja a fürdést, tűzgyújtást, sátorállítást. Atka az árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, így a folyó szeszélyes vízjárása nem befolyásolja a holtág vízszintjét. Távol fekszik a nagyobb településektől, ipari és mezőgazdasági üzemektől, ennek köszönhetően vízminősége mindig kitűnő, amit ékesen bizonyítanak a dúsan tenyésző vándorkagyló-telepek és az itt megtalálható édesvízi szivacs is. Az Atka a horgászok paradicsoma.

 

Szent Anna-templom

 

Algyő községet a források először 1138-ban említik: mint tiszai átkelőt. A templomot Árpád-kori alapokra a XIV. században építették, ám a török időkben elpusztult. A török alóli fölszabadulást követő időkben először az 1718. évi Canonica visitatio tesz említést a templomról. 1750 körül teljesen átépítették, egyedül a templomtorony maradt a régi. Az egyház 1761-ben szervezte meg a plébániát. A templom 1784-ben leéget, újjáépítése 1788-89 között történt. Az 1810. és az 1879. évi árvíz súlyosan megrongálta mind a templom, mind a plébánia épületét. 1880-ban és 1930-ban a templomot átalakították. Ma kereszthajós épület, ám az eredeti, Árpád-kori alapokkal bíró épületrész nem a főhajó, hanem a kereszthajó. A templomot Szent Anna tiszteletére szentelték föl, ünnepnapja július 26. A templom nyugati oldalán gótikus toronnyal, szentélye egyenes záródású, tengelye ÉK-DNY-i irányú, a Tüskevár utca elején, a töltés oldalában található.

 

Hangár

 

Az 1930-as évek elejére a bajai út melletti szegedi repülőtér kinőtte kereteit, s ezen egy algyői területtel segítettek. Az algyői úgynevezett „iker” vagy máshol „ikrező”-nek mondott tábor sátrait 1931 májusában verte fel a szegedi repülőtér kisegítő állománya. 1932 és 36 között azonban szünet következett az algyői repülésben. A harmincas évek végére jellemző háborús készülődés végül döntéshez vezetett: a Szegeden összezsúfolódott motoros- és vitorlázórepülők repülőtér keresésére kényszerültek. A korábbi kedvező tapasztalatok a mindenben segíteni kész Algyőt jelölte meg az új repülőtér helyszínéül. A gyors megállapodást követően a korábbi területet, a falu legelőjét kapta meg a sportrepülés. Az 1938-ban létrejött Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával felgyorsultak az események. Következő évben megkezdődött a terület planírozása, a Temető utca szilárd útburkolatot kapott a repülőtérig, majd az elektromos légvezetékek építése, hogy legyen energia az építkezéshez, kútfúráshoz, és a később a felépülő kiképzőbázishoz. 1939-ben megkezdődött a hangár-, a kiképző bázis, a parancsnoki épület és a gondnoki lakás építésének előkészítése. A hangár 1939 októberére készült el. 

Keresés

Részletes keresés

 

Helytörténeti adatbázis

Helytörténeti adatbázis kep6.jpg kep10.jpg kep9.jpg kep4.jpg kep3.jpg kep5.jpg kep2.jpg kep8.jpg kep7.jpg kep11.jpg

Délmagyar Archívum

dm1.jpg dm2.jpg dm3.jpg dm4.jpg dm5.jpg dm6.jpg

Algyő Nagyközség Önkormányzatának Youtube Csatornája

youtube4.jpg youtubealgyo.jpg